Stresszkezelés tudatosan?
Néhány hónappal ezelőtt azt vettem észre, hogy egyre több ismerősöm, régi kollégám sóhajtott fel hangosan, amikor egy kávézásra, mozizásra invitáltam őket, hogy “Oh, ha nekem arra lenne időm!”
“Fellélegezni sincs időm! Még nem is végeztem az egyik projekttel, már három másik van az asztalomon.”
“Örülök, ha éjfélkor bezuhanhatok az ágyamba, aztán alvás helyett azon jár a fejem állandóan, hogy másnap hogyan intézzem a rám tornyosuló dolgaimat.”
“Ne haragudj, nem vagyok most olyan állapotban, iszonyúan fáradt vagyok, amúgy sem vagyok mostanában jó társaság.”
Ahogy végig néztem a helyzetükön, eszembe jutott, miért is hagytam el a nagyvállalati világot közel 20 év munkavállalói lét után.
Őszintén, hagytam, hogy annyi év alatt elhatalmasodjon rajtam a sok megfelelési kényszer, terhelhető voltam a végtelenségig, és egyáltalán nem figyeltem oda magamra, a szociális kapcsolataimról pedig ne is beszéljünk.
Nem akartam otthagyni a jól fizető állásomat, de éreztem, tovább már nem bírom. Furcsa módon, a munkám szerves része volt, hogy másokat megóvjak a kiégéstől vagy elvezessem őket a vágyott céljuk felé, mégis, a legkevesebb figyelem saját magamra maradt. Folyton fáradt voltam és gyakran azt éreztem, bárcsak mindenki békén hagyna. Miközben frusztrált, hogy az emberek miért nem látják, hogy min megyek keresztül?
Amikor ráeszméltem, hogy krónikus stressz gyötör, több tucatnyi stresszcsökkentő módszert kipróbáltam. Sajnos, ezek csak ideig óráig működtek. Bosszantott, hogy nem értem, mit rontok el. Hát még egy nyavalyás stresszkezelést se tudok végig csinálni?
Felismertem a stresszkezelésben egy általános tendenciát és én változtattam rajta, mert a stressz nem csökkent az életemben. Rájöttem, nem elég pusztán alkalmazni a különböző eszközöket (már amelyiket lehet rendesen, mert az ’aludj többet’ tanács nem igazán segített éjjel fél háromkor az ágyamon forgolódva).
A stresszkezelő eszközök használata azért nem hatékony, ha random tippek alapján kezdjük el használni őket, mert előtte nem „készítjük elő” a terepet.
A használatához szükség van megelőző lépésekre, melyek végig vezetnek ahhoz az állapothoz, hogy megfelelően tudjam bármelyik technikát is használni. Plusz ezzel elkerültem a feleslegesen megvásárolt jógabérletekre kiadott tízezreseket, mivel az időhiány miatt keletkezett stressz miatt amúgy sem tudtam eljárni heti kétszer a jógacsoportba.
Amikor eljöttek hozzám az ismerősök és barátok, hogy végre valaki meghallgassa őket, tudattalanul is azt az utat jártam be velük, amit én is megtettem a stressz és kiégés leküzdése érdekében. Ahogy láttam, hogy egyre nagyobb sikereket érnek el a hozzám fordulók, úgy döntöttem, hogy “intézményesítem” ezt a módszert és elkezdtem a stressztudatosság coaching alkalmazását.
Célom, hogy minél több fiatal felnőtt megismerje azokat a lépéseket, dimenziókat, amelyek mentén önmaguktól is képesek a hosszabb és akár a rövidebb ideig fennálló stresszhelyzeteket kezelni.
Az általam használt modell, módszer eszközöket és lehetőséget nyújt a tudatosság gyakorlására, a stresszes helyzetek megelőzésére és enyhítésére, felkészülést a későbbi rizikós helyzetekre és belépőt biztosít egy igazán élvezetes önismereti felfedezőútra.
Munkám során egy olyan 7 lépésből álló stressztudatossági folyamatot alkalmazok, amely sikeresen átsegítette a hozzám fordulókat, nem csak az aktuális megoldandó problémák tekintetében, hanem egyfajta eszköztár és módszer elsajátításában is, amelyekkel a várható, de nem szokványos élethelyzeteket tudják kezelni, s képessé válnak azokhoz máshogy hozzáállni.
A nevem Lőrincz Veronika és várlak szeretettel Téged is online formában vagy személyesen, ha kíváncsi vagy a saját megküzdési stratégiádra és módszereidre és szeretnél azokon fejleszteni.
