A Karácsony a szeretet, a béke, a harmónia ideje. Összegyűlik a nagy család és finom illatú ételek és porcukorral meghintett sütemények felett a gondtalan ajándékozás, beszélgetések meghitt hangulata árasztja el feldíszített kis házunk minden zegzugát. De mit tegyen az, aki szerettei nélkül, egyedül tölti otthon ezt a néhány csendes napot?
A vallási hagyományokat lassan már elfeledve, évtizedek óta a lázas vásárlás, az ajándékok utáni utolsó pillanatos rohanás és az ünnepi vagy családi nyomás teszi néha feszültté és türelmetlenné ezeket a békés napokat.
A tudatos karácsonyozó már októberben felkészül az ajándékok megkeresésében, leegyeztetésében, novemberre már kész a teljes ünnepi menü és tudja, hogy a karácsonyi szabi alatt melyik napon mit fog elvégezni, hogy ebben a 3 napban minden tökéletes legyen.
Bármilyen rohanó és idegtépő néha az ünnepi készülődés, végül mégis csak meghitten összeülhet a család egy asztalhoz, szívet melengető, ahogy a gyerekek örülnek a régóta vágyott játékokra és nagyon vicces pillanatokat tud nyújtani, amikor a karácsonyi csúnyapulcsi vagy rénszarvasos zoknigyűjtemény előkerül a karácsonyfa dísze alól.
Ezt az ezernyi élményhullámot azonban sokan nem tudják megélni, körülöttük nincsenek szaladgáló gyerekek, leeső falatokat elcsenő kiskutyák, a tésztába tapicskoló szemtelen macska, sem egy társ vagy rokon, akivel közösen lehetne a csillagszórót meggyújtani és a mákos bejglit elrontani.
Mit tehetünk a karácsonyi magány elkerülése érdekében?
Ez attól függ, mit engedhetünk meg magunknak és mire van esetleg energiánk. Lehet, hogy egy jó nagy adag pihenésre van szükségünk a túlhajtott évünk után. Ha megtehetjük, elmehetünk egy jó wellness szállásra. Ha szeretünk segíteni másoknak, akkor önkéntes feladatokat, munkát és is végezhetünk. Vagy egyszerűen csak megnézzük kedvenc sorozatunk utolsó évadát, természetesen, egyhuzamban.
Rengeteg tipp és lehetőség van ma már, de egyet sem találtam, ami arról szólna, hogy saját magadban hogyan „rendezd le” az egyfős karácsonyt.
Én magam is számos karácsonyt töltöttem egymagamban és jó néhány ismerősöm, barátom is élte már át ezt a szituációt. Ezért gyakorlati tapasztalatból mondhatom: nem kell, hogy maga alá temessen minket az egyedüllét. Ezért hoztam is 5 gondolatot arról, milyen lehetőségek segíthetnek bennünket egy élvezetes és örömteli karácsonyi hangulat megteremtéséhez.
Igen, lehet rossz is akár
Az első és legfontosabb: ha rosszul érzed magad az egyedüllét miatt, engedd meg magadnak ezt az érzést. Tudom, más meg azért érzi rosszul magát, mert a családi összejöveteleken fel kell vennie egy álarcot a rokonokhoz. Ezzel csak annyit szeretnék mondani: mindenki megéli és átéli valahogy az ünnepeket.
Miért ne érezhetnéd magad magányosnak, szomorúnak? Bármilyen oka is lehet az egyedüllétnek, természetes folyamat és érzés, ha az embernek ez rossz. Mond ki magadnak nyugodtan, vagy írd le az érzéseidet, ha az jobban tetszik: „Igen, pocsékul érzem magam, mert egyedül fogok vacsorázni szenteste és senki nincs mellettem.”
Ne szégyelld, mások reakciójáért nem te vagy a felelős
Nagy a társadalmi nyomás. Már csak arra a kérdésre is kellemetlen válaszolnunk, mikor bedobják a kollégák: Na, és te hogy töltöd a karácsonyt? Azon elmélkedsz, hogy őszinte légy vagy valami elkerülő instant választ adj, amit amúgy már évek óta tökéletesre fejlesztettél. A többség az utóbbit választja.
Hogy miért? Mert az őszinte válaszunkra legtöbbször sajnálat a reakció mások felől, sőt! Az igazán éles kérdés csak ezután szokott érkezni: És nem rossz egyedül?
Szíved joga, hogy az őszinte vagy a jól kidolgozott választ nyújtod-e, attól függően, milyen a környezeted és mennyire vagy felkészülve a fenti kérdésekre. Egy valamit azonban tudnod kell!
Semmilyen szégyellni való nincs abban, ha egyedül vagy karácsonykor. Bárki bárhogyan is reagál erre, az az ő reakciójuk. Csak TE tudhatod, miért történtek így a dolgok, ez a te személyes világod, a te érzéseid, a te döntésed.
Írd hát fel az előző mondathoz magadnak: ”Jelen pillanatban egyedül töltöm az ünnepeket, de tudom, hogy ez csak egy állapot. Nem ítélkezem magam felett.
Ha hívnak, akár el is fogadhatod a meghívást
Gyakran az egyedüllét mégsem tűnik annyira magányosnak, mert számos barátunk invitál minket, hogy együtt tölthessük ezt az ünnepet. Természetes, ha kényelmetlennek érezzük először a meghívást.
Ám ne feledjük: a szeretet vezérli őket felénk ekkor … a szeretet ünnepén. Ha úgy érezzük, megértő és biztonságos környezet vár ránk, éljünk a lehetőséggel, akár csak egy ebéd vagy vacsora erejéig. Én mindaddig nem is tudtam, milyen jók ezek a meghívások, amíg egyszer csak el nem mentem.
Számos példát ismerek magam is arra, hogy az egyedül karácsonyozók 25-26-án mentek el vendégsébe, hiszen azok a napok általában amúgy is látogatásokkal teliek. Így nem érezték magukat tolakodónak 24-én, ugyanakkor mégis csak mozgalmassá és társaságivá vált a karácsony.
Írd le magadnak, vagy mond ki hangosan: ”Ha a barátaimtól meghívást kapok, miért is ne fogadhatnám el? Ők szeretnek engem és én is szeretem őket és biztos, hogy éppen ezért nagyon jól is fogjuk érezni magunkat.”
Nem vagy egyedül
Az egyedüliségben még sem vagy egyedül. A ma társadalmában a karácsony is átértékelődött, a mai családmodellek nagy része egyébként sincsen berendezkedve 10-20 fős családi találkozókra.
Sokan tervezetten választják a szállodák karácsonyi ajánlatait vagy bérelnek ki faházikót, utaznak el külföldre „nyaralni”. Amíg régen szentségtörés volt, a mai világban egyre gyakoribb, hogy a családi őrületből, vagy rossz családi légkörből kiszabadulva az emberek a nyakukba veszik a világot.
Mond ki hangosan: ”Ma már teljesen elfogadott, hogy az ünnepek alatt az emberek jelentős része elutazik, miért ne tehetném meg én is? Megismerhetek más kultúrákat, vagy kilazíthatom magam testileg és szellemileg is egy jó wellness szállodában.”
Szeretve lenni
Ám meglehet, ha végig is csináljuk az előzőekben felsoroltakat, mégis, hiányozhat az a szerető környezet és pillanat, amit egy család, egy társ tud nyújtani ezekben a napokban. És ne feledjük, amit az első pontban írtam: ez egy természetes érzés.
De ha most éppen nincsen körülötted senki, akivel a szeretet ünnepét tölthetnéd, jusson eszedbe, hogy egy valakit akkor is elhalmozhatsz a szereteteddel: saját magadat.
Ha már úgy hozta az élet, hogy egyedül töltöd ezt a pár napot és tényleg nem mész sehová, akkor miért ne szerethetnéd és oszthatnád meg a gondoskodásodat és törődésedet azzal, aki ott van veled: magaddal?
Gondold végig, mit szeretsz és minek örülsz a legjobban? Mi az, ami felvidít, amit ha másoktól is kapsz, attól boldog leszel?
Mi a kedvenc ételed? Főzdd meg magadnak! Mi a kedvenc borod? Vedd meg magadnak! Milyen stílusban szereted, ha pompázik a karácsonyfád? Öltöztesd fel úgy, ahogy neked tetszik!
Tégy meg mindent azért, hogy a benned élő TE boldog legyen.
Mond hát magadnak: Szeretem magam és ezért mindent megteszek, hogy jól érezzem magam. Nem hagyom, hogy a boldogságomat a körülmények befolyásolják.”.
Mert végső soron, ha önmagunkkal sem érezzük jól magunkat, mit is várhatnák el másoktól felénk?
