Az emberek boldogságát és életminőségét számos tényező befolyásolja, és a múlt is egy fontos tényező lehet ebben a folyamatban.
Bogyók helyett stressz gyűjtögetés
Valahogy úgy képzelem el az ősasszonyságom idejét, vagyis, amikor még az üknagyanyám a tízezrediken a nyakán csüngő ki tudja hányadik porontyával járta az erdőket és mezőket, és miközben stressz uralkodik el bennem, vajon mi ugrik ki a legközelebbi bokorból, hogy a már törzsi tapasztalatok alapján a piros bogyót sárga szárral, a barázdás, nagylevelű bokor leveleit és a ropogós héjas magokat szedegettem fel a többi ősasszonnyal, amíg ősférjeink napokon át azt a hatalmas hím mamutot üldözték éjt nappallá téve. Aztán egy napon, megláttam egy tündöklő narancsszínű valamit, amit a madarak és gyíkok is jóízűen lakmároztak és ősi vágyat éreztem arra, hogy megkóstoljam….
Különleges szendvicsek
Most egy picit gonosz leszek, bevallom, nem ízletesebbnél ízletesebb szendvics receptgyűjteményt fogok megosztani. Sokkal inkább az a kérdés: hogyan szerezhetjük vissza különlegességünket 40 felett?
Motiváció…de meddig?
A minap szembejött velem az egyik közösségi oldalon két teljesen más jellegű oldal, ám mégis azonos mondanivalót rejtő posztja. Míg az egyik oldal mély gondolatokat ébreszt bennem sokszor egy-egy idézettel, könyvrészlettel, addig a másik oldal szemtelenül humorosan tolja elém saját magunk karikatúráját. A posztok témája az elmúlt napokban kezdett el bennem is sok kérdést felvetni… milyen érdekes, hisz véletlenek nincsenek. “Motiváció…de meddig?” bővebben
Akarat-vakság
Szokták mondani, hogy fejjel megy a falnak, ráront, mint egy kos, stb. Nincs olyan, hogy ez ne fordult volna elő bármelyikünkkel. Ezernyi oka lehet, hogy miért veszünk fel jó néhány esetben szemellenzőt, és igyekszünk minnél “tudatosabban” nem látni az igazságot, a valóságot. Én a minap azt vettem észre magamon, hogy ilyenkor egyszerűen annyira elakarok érni valamit, olyan nagyon vágyom a saját igazamra, hogy tudat lezár, fafejűség kinyit. Done. Na, ezt hívom én akarat-vakságnak. “Akarat-vakság” bővebben

