7 hónapja először most volt az első hétvége, hogy a munkahelyi laptopomat nem hoztam haza. Ez lenne az igazi szabadság? “A home office rabul ejtett” bővebben
Milyen büszke lenne rám….
Mostanában megint rákattantam a pszichológiai témájú könyvekre, előadásokra, meg úgy általában mindenre, ami ezzel kapcsolatos. Úgy látszik, a termékeny üresség* időszakát ismét az aktív tanulás váltja fel. Ez csupa-csupa jó és kellemes aha-élményt nyújt nekem, ami persze újfent arra tologat, hogy majd megint vár rám egy elcsendesett időszak. Na, és akkor ezek a hetek azok, amikor a barátoknak órákon át csak mondom, csak mondom, csak mondom az újdonsült élményeket (meglehet, már unják is), és végül arra a következtetésre jutok, hogy akár egy számomra közelálló ember milyen büszke lenne rám, honnan hová jutottam. De miért is vágyom másvalaki felém táplált büszkeségére? “Milyen büszke lenne rám….” bővebben
A zen meg a bevásárlókocsi
A belső zen és a vásárlási pánik találkozása. Lehetne ez is a mese címe, de nem, ez az élő valóság show. Azóta is magamon, magunkon röhögök, és azt ismétlem, ennél komikusabb már nem lehet a spiritualitásom szombat reggelente. “A zen meg a bevásárlókocsi” bővebben
Melletted kik állnak?
Vannak én nekem a barátaim. Azok a NAGYBETŰSEK. Nem vagyunk sokan, nem alkotunk tömeget, sőt, még csak nem is vagyunk egyformák. Nem is élünk egy helyen. Sem egy országban. Nem egyforma a családi állapotunk sem. Meg a fizetésünk sem. Olyannyira különbözünk, hogy ember fia meg nem mondaná: ezek együvé tartoznak barátilag. Lehet picit szentimentális lettem e fronton, így a nőnapunk alkalmával, mégis érdemes megállni és körbe nézni: Melletted kik állnak? “Melletted kik állnak?” bővebben
Meztelen nő az úton
A minap egy 2×3 sávos forgalmas úton haladtam a szokásos nyugdíjas tempómban, hallgattam kedvenc online rádiómat, és tőlem szokatlan módon a belső sávban törtem előre. Aztán egyszer csak olyat láttam, hogy nem hittem el, hogy láttam.
Egy teljesen meztelen nő kóválygott az út kellős közepén. “Meztelen nő az úton” bővebben