énidő Archives - Oldal 5 a 6-ből

2019-11-162019-11-16

Mozdulatlanul

Ki miben hisz. A hitet nem lehet elvitatni, ellopni. Én példának okáért abban hiszek, hogy mindennek megvan a maga oka, helye és ideje. Igaz, néha égeti a lelket, vagy szenvedteti a testet. Hogy ezt most Sorsnak, Égi útmutatásnak, Isten kifürkészhetetlen útjának, vagy az Univerzum erejének hívjuk, mindegy is. A folytonos mozgás jelen van bennünk, körülöttünk. És bizonyára annak is oka van, ha kénytelen vagy mozdulatlanul szemlélni a magad világát. Szó szerint. “Mozdulatlanul” bővebben

2019-07-202019-07-20

A Kell bilincsében

Hosszú heteken át üres járaton forgott az írásvágyam. A kifogások fénysebességgel öntötték el az agyamat, hogy miért nem tudok “tollat ragadni.” A kifogás gyár annyira magas teljesítményfokon üzemelt, hogy tökéletes Miért nem tudok-kat tudtam napról napra termelni. A lelkiismeretem néhány nap múlva már kongatta a vészharangot, és billegette a fejét: ejh, ez így nem lesz jó! Írnod kell! A rég halogatott dolgaidat megtenned kell! A régi kapcsolataidat ápolnod kell! A munkádat becsületesen végezned kell! A körülötted lévők kéréseit teljesítened kell! Autót mosnod… virágot ültetned… nagy takarítanod… könyvet olvasnod… tanulnod… kell, kell, kell! Miközben kezeim a Kell bilincsében összekulcsolva semmiért nem nyúltak.

“A Kell bilincsében” bővebben

2019-06-172019-06-17

Hová tűnik el az energia?

Folyton azt hallani mindenhol, hogy a stresszes és szürke hétköznapok elől egy kiadós szabadság felé lehet menekülni. Mi bőszen megtervezzük a nyári két hetes szuperintenzív nyaralást, családdal, barátokkal, rokonokkal, utazással, rohanással, egy kis tengerparti leégéssel, az egyik gyerek ide-a másik gyerek oda akar menni döntéshelyzetekkel. A szabadság utolsó napja előtt szomorkásan hazautazunk, és még három adagnyi mosással elbúcsúztatjuk az évi rendes “feltöltődés” idejét. Az első hétfői reggelen azon tűnődünk magunkba roskadva: hová tűnik el az energia? “Hová tűnik el az energia?” bővebben

2019-05-142019-05-18

Színes esernyők kavalkádja

Egyesek szerint borzalmas az idő mostanság. Mások szerint meg csodálatos a természet. Tény, hogy naponta kell megválogatnunk, éppen melyik évszakhoz méltó kabátot vegyük fel reggelente. Mit számít ez? Ha az idő borongós, és zord szelek fújnak, kötelezően követnünk kell az időjárás szeszélyeit, vagy eldönthetjük, hogy reggelente színes esernyők kavalkádja tárul szemünk elé. “Színes esernyők kavalkádja” bővebben

2019-04-262019-04-26

Milyen a szabadság íze?

A szabadság íze vitathatatlanul először édes. Szinte már alig bírja kivárni az ember, mikor kóstolhat bele, főleg, ha közeleg a kitűzött nap eljövetele. Azt mondanám, kezdetben olyan, mint a pattogós cukorka, olyan izgatottak vagyunk a szabadság első napjaiban. Bizsereg a nyelvünkön. A végén azonban meglehetősen kesernyés utóízt kapunk, és végül úgy zárjuk a szabadságot: milyen kár, hogy csak ennyi volt az édes élet! “Milyen a szabadság íze?” bővebben