Tegnap este olyan zen-ben voltam. Munka után egyszerűen leültem a Duna mellé és vagy másfél órán keresztül bámultam a hömpölygő vizet, a lebegő hajókat, a hazafelé tartó autóáradatot. Olvastam, mint mindig, bár a szavak most nem kötöttek le annyira. Egyszerűen csak léteztem, gondok és gondolatok nélkül. Ekkor még nem is sejtettem, hogy életemben először úgy igazán megtapasztalom, milyen a mosoly hatalma. “A mosoly hatalma” bővebben
A mosoly hatalma
