Mondjuk, hogy ki a legszebb e vidéken… vagy ki a legjobb? Mert ugye, ugye, én? Ugye én vagyok a Mindent Is Tudó kétlábon járó ősi igazság? Tessék? Hogy nem? Ki az a Hófehérke? Na, ne szemtelenkedj! “Tükröm, tükröm, mond meg nékem…” bővebben
Ízletes kritika
Van az a helyzet, amikor az ember már annyira nem bírja magába fogadni az “Engedd el” mantrát, hogy végül megmondja a magáét.
Aztán izgulva várja, mi lesz rá a válasz… “Ízletes kritika” bővebben
Szeresd magad… aha
Ez a Szeresd önmagad mindig olyan … olyan egyszerű, olyan könnyen kivitelezhető, olyan égi igazság, aminek a létét ha megízleljük, az Univerzumot is magunkban érezzük.
Vagy mégsem? “Szeresd magad… aha” bővebben
Milyen büszke lenne rám….
Mostanában megint rákattantam a pszichológiai témájú könyvekre, előadásokra, meg úgy általában mindenre, ami ezzel kapcsolatos. Úgy látszik, a termékeny üresség* időszakát ismét az aktív tanulás váltja fel. Ez csupa-csupa jó és kellemes aha-élményt nyújt nekem, ami persze újfent arra tologat, hogy majd megint vár rám egy elcsendesett időszak. Na, és akkor ezek a hetek azok, amikor a barátoknak órákon át csak mondom, csak mondom, csak mondom az újdonsült élményeket (meglehet, már unják is), és végül arra a következtetésre jutok, hogy akár egy számomra közelálló ember milyen büszke lenne rám, honnan hová jutottam. De miért is vágyom másvalaki felém táplált büszkeségére? “Milyen büszke lenne rám….” bővebben
Kilépek. Ennyi
Azon szerencsések közé tartozom, aki a jelenlegi helyzetet hasznosan, munka és állás mellett tudom megélni. Amikor elindultak a tömeges #maradjotthon felhívások, zárták sorra a boltokat, és irtó gyorsan beindultak a home office technológiai megoldásai, a közösségi médiában is csak azt olvastam mindenhol, hogy elindult a lelki megtisztulás, a spirituális felismerések ideje, életünket és lelkünket a béke és a csend fogja uralni… “Kilépek. Ennyi” bővebben